Szemhatárátkelés

„Egy igen érzékeny személyiséget tár elénk az a verseskötet – irója szenzibilis alkatánál fogva képes a legapróbb testi és lelki rezdüléseket is észrevenni akár magá(ba)n, akár a másikban/másikon, vagy egyáltalán az őt körülvevő világban. (…)
Posta Marianna élményeit apró, mikrokozmikus képekben jeleniti meg, a mindennapok, a mindennapi cselekedetek, mozdulatok legkisebb rezdülését szavakba öntve gyakran a természet kicsinyke, alig észrevehető momentumait (is) szövegbe emelve. A személyiség meg- és átélhető intimitásként tárul elénk, a versiró én magához hasonlitja a világot, szuggesztiv módon láttat bennünket az ő tekintetével, és ugyanakkor e világ kicsiny fragmentumai folyamatosan hatással vannak rá. Találó hasonlatok, érzekletes, sokjelentésű metaforák, tág asszociációs bázisú sűritő és kifejező képek váltják egymást.
Egy csendes, magányos zugban elhúzódva, szobánk sarkában lekuporodva vagy a fotelben, a lábunkat magunk aláhúzva olvassuk e verseket!
Bizonyára megérint sokakat!”

Szentesi Zsolt